Az érettségi bevezetésére elsőként Poroszországban, 1788-ban került sor, annak érdekében, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Megjegyezzük a mai magyar oktatási rendszer alapjai is a porosz gyökerekhez nyúlnak vissza, sőt fogalomként is használjuk a "poroszos rend" kifejezést. A poroszokat követték a franciák, 1808-ban, míg az angol diákok csak 1838-ban mérették meg erejüket az érettségi vizsgákon. (graduation exam). Magyarországon Comenius („a nemzetek tanítója”) már a 17. században felvetette egy érettségiszerű záróvizsga szükségességét:

„Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra, és ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományágnak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvostudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja.”

– Comenius

Az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1848-49-es szabadságharc leverését követően, egész pontosan 1851-ben vezették be az érettségit, akkor is csak a gimnáziumokban. A reáliskolások azonban csak 25 évvel később kényszerültek az érettségi vizsga letételére.

Különös, hogy az érettségi vizsga bevezetését egyik országban sem fogadták örömmel, sem a tanárok, sem a diákok. Hogy miért? Általános nézet volt, hogy a korábbi, úgymond szabad szellemű tanítás végét látták az új rendszer bevezetésében. Magyarországon attól féltek az emberek, hogy osztrák rendszert és szabályokat akarnak ráerőszakolni a magyar oktatásra.

Érettségi vizsgarendszerben nagy volt a nemek közötti egyenlőtlenség. Kezdetben csak a fiúk tehettek érettségit, a lányoknak kizárólag a kereskedelmi iskolákban volt lehetőségük a megméredtetésre. Micsoda kiközösítés! Emiatt ugye a lányok hátrányos helyzetbe kerültek, hiszen érettségi nélkül egyetemekre sem jelentkezhettek. Először 1895-ben tehettek a nők magán érettségit a fiúgimnáziumokban, de a fiúk és a lányok érettségije csak 1931-ben vált egyenértékűvé.

Napjainkban már nincs megkülönböztetés, a nemétől függetlenül bárki sikierrel érettségizhet, legalábbis aki kellően felkészül! Szóval hajrá lányok! Az érettségi vizsgát a felnőtté válással kapcsolják össze, hiszen többnyire a 18 évesen teszik azt le a fiatalok. Fontos azonban megjegyezni, hogy manapság egyre gyakoribb, hogy a diákok valamiért félbe hagyják tanulmányaikat, illetőleg különböző okok miatt nem volt vagy nincs lehetőségük 18 évesen érettségit tenniük. Fel a fejjel, megoldást jelent az esti érettségi, melyre számos iskola nyújt lehetőséget korhatár nélkül. Idősebb hölgyek és urak is elkezdhetik!